Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A palota

2016.12.01

A szolgáló kíséretében megérkeztek az ebédlőbe. Egy nagy, szinte üres terem volt, közepén egy hatalmas asztallal, több székkel körbe véve. Ha nem fértek volna el ott húszan, akkor egy ember se. Nem értették, hogy ha csak négyen esznek, miért kell egy ekkora helyiségben vacsorázniuk.

- Üdvözöllek benneteket! Kérlek, foglaljatok helyet.

Aoto a helyükre kísérte a vendégeket. Temarit természetesen maga mellé ültette, a két fiút pedig velük szembe.

- Amíg meghozzák a levest, kérlek, meséljetek magatokról - nézett közben Temarira - felkeltette az érdeklődésem a kis mesétek a Tűz és Szél országáról.

- Nem mese, az otthonunkról van szó.

- Bocsáss meg hercegnő modortalanságomért. Kérlek mesélj.

A két fiú egymásra nézett. Mintha ott se lennének. Temari belekezdett.

- Nos, az öt nagy ország egyike a mi otthonunk. Minden országnak van rejtett falva. Én Homokrejtekből származom, ahogy az öcsém is, Shikamaru pedig Avarrejtekből. Mind a hárman shinobik vagyunk.

- Shinobi? Az valami földműves? Vagy kézműves?

- Nem egészen. Fogalmazzunk úgy, hogy katonák.

- Egy ilyen finom hölgy harcos legyen?

- Az egyik legkeményebb. - suttogta Shikamaru.

- Akkor biztosan nem félsz a sötétségben.

- Viccelsz? A sötétség fél Temaritól...

- Shikamaru, fejezd be!

- Ugyan már, jó hallani egy olyan hölgyről, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Egyszer szívesen megismerném testközelből az otthonotokat.

- Most mesélj kérlek egy kicsit Sendryáról. Sokfelé megfordultunk már a küldetéseink során, de soha nem hallottunk a városról.

- Sendrya egy nagyon csodás, békés város. A Keleti Régió fővárosa, melyet jelenleg a főtanács irányít. A nép boldog. Itt leginkább kereskedők és földművesek élnek, és csak a kiváltságosok lehetnek katonák.

- Érdekes. Befelé jövet megütötte a szemem egy kép, mintha egy térkép lenne.

- Az az is volt. Egy művészi ábra kis bolygónkról.

- De nem láttam rajta a mi otthonunkat.

- Sajnálom, pedig a legjobb térképészek és kutatók készítették, több évszázada, és azóta nem fedeztünk fel új világrészeket. Oh, meg is hozták a levest.

Mindannyian valami lila lét kaptak, néhány bogyóval benne.

- Ez a lila cédrus gyümölcséből készült leves.

- Még soha nem ettünk ilyet.

- Kóstoljátok meg, nagyon ízletes.

Mind a hárman bele kóstoltak. Elsőnek vonakodva, szépen lassan ízlelgették. Még mindig bizalmatlanok voltak. De miután úgy érezték, nincs benne se altató, se semmi más anyag, jóízűen elfogyasztották.

- Ez tényleg nagyon finom volt.

- Köszönöm, Kankuro. Nemsokára hozzák a főételt. Ha jól tudom, szárnyas nyulat készít a mi kedves szakácsunk.

Szárnyas nyúl?? Ez egyre bizarrabb...

Vacsora után Aoto körbe vezette a csapatot a palotában. Megmutatta nekik a báltermet, a tróntermet, az emeleteket, és mindent, ami érdekes lehet idegenek számára.

- Most jön az a terem, ami talán népünk legértékesebb, legfontosabb szobája.

Aoto kinyitott a legmagasabb toronyban egy ajtót. A mögött is egy terem volt. De ez egészen más volt, mint a többi. Ebben szobrok, képek voltak, de mindegyik ugyanazt a nőt ábrázolta. Az egyik képen egy hegyet tört porrá, a másikban gyönyörű ruhában pózolt, volt mellszobor, egész alakos, és még sorolhatnám.

- Gondolom felvetődött a kérdés, hogy milyen szoba ez. Ő Hatsuna, a mi Istennőnk. A Szél Istennője.

- A Szél Istennője? - értetlenkedett Shikamaru.

- Több évtizede élt. Megváltoztatta az életünk. Hála neki a városunk, és az egész Keleti Régió virágzik. De késő van már. Ha gondoljátok, holnap szívesen mesélek róla, de most ideje nyugovóra térni. Gondolom nehéz volt a napotok.

- Az igaz.

- Gyertek, visszakísérlek a szobátokba.

Az odafelé vezető úton nem esett szó. Csak Shikamaru figyelt fel egy fiatal szolgáló lányra. Fura volt a tekintete, nem igazán tudta eldönteni, hogy mit is akarhat.

- Jó éjszakát mindannyiótoknak. - kezet csókolt Temarinak, aki rögtön fülig pirult.

- Jóéjt.

Aoto otthagyta őket, a kis trió pedig bevonult az előtérbe. Mivel még nem bírtak aludni, így leültek beszélgetni kicsit.

- Érdekes egy hely. Csak tudnám, hogy honnan vettek szárnyas nyulat?

- Nem egyértelmű?

- Bocs, zsenikém, de nem.

- Az eddigi információk szerint vagy meghaltunk mind a hárman, és a túlvilágon vagyunk, vagy élünk, és a mi világunkkal párhuzamos világba csöppentünk.

- Ezt miből gondolod?

- Szárnyas nyúl, lila cédrus gyümölcs, más világot ábrázoló térkép, és ami a leginkább árulkodó, hogy nem ismeri a shinobi világot. Te mit vélekedsz erről Temari? Temari?

- Hogy, mi?

- Ne álmodozz arról a pojácáról. Nem tetszik nekem a fickó.

- Ugyan már! Csak féltékeny vagy, mert nem vagy olyan kifinomult, mint Aoto.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép


Képgaléria


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2020 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 34764
30 nap: 2211
24 óra: 55